Poliuretán tetők (A-tól Z-ig)
· Az alapfelület előkészítése szórásra
· Szórás
Az alapfelület előkészítése szórásra
Elsősorban műszaki előkészítés szükséges. Hiszen először is fel kell mérni a helyszínen a tetőt, el kell dönteni, alkalmas-e a tetőfelület a keményhab alkalmazásra, be kell járni a tetőfelületet, szondázást kell végezni (ha kétségek merülnek fel az összetételét illetően). Előnyös, ha tetőt a kondenzáció és a hőmérsékleti ellenállás szempontjából is megvizsgáljuk (egy szoftver segítségével). Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a lakatos munkákat és a szerkezetek, ezeket állapotuk szerint cserélni kell. Mindig mérlegelni kell, hogy tető 30 vagy annál több ideig szolgál majd, és a PUR habot bádogos felületre is felhordják-e - ilyen esetben a legmegfelelőbb a titáncink lemez alkalmazása. Nagy figyelmet érdemelnek a beeresztések is.
Másik fontos elem a tetőhéjazat és annak állapota (és az alatt előforduló nedvességtartalom). Kérdésként merülhet fel, hogy bitumenes lemezről van-e szó, és hogy vannak-e rajta dudorok, amelyeket fel kell vágni, ki kell szárítani gázlánggal, és újra vissza kell olvasztani. A levált részeket (az attikáról) ajánlatos teljesen eltávolítani. Ha a bitumenes lemez alatt nagyobb mennyiségű nedvesség van, vagy a sávok nincsenek megfelelően rögzítve az alapfelülethez, azokat a teljes felületről el kell távolítani. Az előkészületek alulértékelése gyakori oka az újonnan rekonstruált tetők hibáinak (nemcsak PUR habbal). A lemezelt felületeken - a korcolt vagy trapézlemezeken - korróziómentesítés szükséges, le kell kenni alapfestékkel és össze kell nittelni a laza kapcsolódásokat. Az alumínium lemezt állapota szerint el kell látni primerrel. A hullámeternitet tökéletesen le kell tisztítani (drótkefével, vagy magasnyomású vízzel, hagyni kell jól kiszáradni), és be kell ereszteni.
A villámhárító vezetéket a szórás előtt mindig szét kell szerelni, majd azt követően újra összeszerelni. Láttam olyan tetőket is, ahol a "cég" mindent leszórt, ami a tetőn volt, beleértve a villámhárító vezetékeket, a félrerakott állványzati csöveket és a elfolyó vályúkat is. Ez természetesen a megbízhatatlanság csúcsa, és egy ilyen cégnek nincs joga a fennmaradásra.
A szórás előtt a tetőt megfelelően portalanítani kell. A szórás közelében lévő felületeket (felülvilágítókat, ventilátorokat, ablakokat, stb.) jól le kell takarni fóliával, mivel a szórás nagyon jól rögzül ott is, ahol nincs rá szükség.
Szórás
A szórást a fent nevezett éghajlati viszonyok között - az adott felületre való érzékenységgel kell végrehajtani. A lemeztetők csak magasabb hőmérséklet mellett szórhatók (20°C-nál magas hőmérsékletnél), mivel a lemez jó hővezető és alacsony hőmérsékleteknél elvezeti a szóráskor szükséges reakcióhőt (és csökken az alapfelület adhéziója). A bitumenes lemez vagy eternit alapfelületeknél a helyzet alapvetően jobb.
A szórás előtt ajánlott "beszórni" a kisebb részleteket - vagyis az attikát, a szellőző csonkokat/kéményeket, stb. A szórás teljes rétegvastagsága korlátlan, amelyet 10 vagy max. 15 mm-ként kell rétegezni . A rétegezés módja garantálja a szórás egyenességét a megfelelően beállított pisztoly és a tapasztalt permetező esetén. Az egyenes alapfelületeknél (bitumenes lemezek, beton, stb.) a szórás mindig egymásra merőleges - legalább 3 egyenként kb. 10 mm vastag réteggel készül. A hullámos felületeknél (hullám és trapézlemez, eternit) a szórást szintén legalább 3, egyenként 10 mm vastag rétegekben végzik, de itt mindig a tető esésével párhuzamosan. A rétegek mindig egymást fedik, szintén a szórás egyenessége miatt. A szórás megszakítását egy teljesen elkészült réteggel kell befejezni, mivel a következő réteg folytatása a már felszórt PUR rétegre bizonyos körülmények között a réteg szeparálódásához vezethet.
A tető minősége szempontjából meghatározó a gép és a szórás kezelőinek tapasztalata és felelőssége - a kivitelező személyzet a tapasztalatot és az érzéket több év után szerezheti csak meg, így a cég érdeke ennek a személyzetnek a stabilitása. A hiányos minőségű munka gyakori oka a fluktuáció és a tapasztalatlanság.
A műanyagok többsége esetében, az UV sugárzás hatására az anyag felületén olyan változások következnek be, illetve sérül a felső molekuláris rész, amely legfeljebb 1 mm vastagságban megbarnul és töredezetté válik. Ez a réteg önmagában véve is egyfajta védő réteget képez az UV sugárzással szemben (például a réz vagy a rézzel bevont lemez). Vegyileg a benzén mag kettős kötésének változása következik be egyszerűre. Emiatt kerül fel a PUR habra az UV védőbevonat.
Az UV bevonat bizonyos esetekben más funkcióval is rendelkezik - védi a keményhab felületét a mechanikus sérülésekkel szemben. Ezt a leggyakrabban a téli jégmozgások okozhatják. A tető esése miatt a kereskedelemben különféle árfekvésben kapható és ennek megfelelően sokféle minőségű UV bevonatból mindig a megfelelő védőbevonatot kell alkalmazni. Továbbá el kell bírálni a felületkezelő bevonat diffúziós ellenállását a tető jellege és a vízpára mérlege szerint.
Bitumenes bevonatok
olcsók, nagyon alacsony nedvszívó képességű filmréteg, nagy diffúziós ellenállású - mérlegelni kell, melyek az alkalmas bevonatok, élettartamuk 5 - 6 év
Akril alapú bevonatok
nagyobb minőséget képviselnek, ezért drágábbak, de valamivel nagyobb a filmrétegük nedvszívó képessége (minőséginek tekinthető 5 %-ig), alacsonyabb diffúziós ellenállásúak, univerzálisan használhatók, élettartamuk 5 - 8 év
Poliuretán
a minőségibb és a drágább bevonatok közé tartozik, alacsony nedvszívó képességű filmréteggel, alacsony diffúziós ellenállással rendelkeznek, élettartamuk 10 és 15 év közötti
Kőbeszórás
A Németországban használatos változat egyike. Ez egy egyszerű és olcsó megoldás, ugyanakkor statikailag nagyon megterheli a tetőszerkezetet.
Az UV bevonat alkalmazása történhet hengereléssel, ecseteléssel vagy festékszórással. Ez utóbbi a legalkalmasabb, mivel a filmréteg vastagsága azonos lesz, és megszűnik az alapanyag szállítása a tetőn, ezzel együtt pedig elkerülhető a keményhab sérülése. A felületbevonat két rétegben kerül felhordásra (keresztben) a száraz és tiszta keményhabra. Fontos az első réteg száradása a második réteg alkalmazása előtt. A lehetséges tócsák helyén vastagabb bevonatot kell alkalmazni. A felületkezelő bevonatok megújítása állapotuk szerint válik szükségessé. A megfelelően alkalmazott bevonat legalább 5 évig kibírja. A bevonat helyi sérülése viszont nem jelent semmilyen különösebb veszélyt, a tető teljes használatra alkalmas. A konkurens technológiák képviselői részéről viszont gyakran elhangzik, hogy a "PUR habot kétévente felületkezelni kell“. Ez természetesen képtelenség, mivel a bevonatok többsége (beleértve az akril bevonatokat is) több mint ötéves élettartamúak. Egy újabb önellentmondó állítás, amellyel gyakran találkozhatunk, hogy az "akrilát bevonatok rendszerint vízben oldódó bevonatok“ - szintén alaptalan. Ebben az esetben szándékosan vagy az ismerethiány miatt tévesztik össze a vízzel hígíthatót a vízben oldódóval. Biztosan mindenki ismeri a Balakryl, az Eternal vagy más hasonló bevonatokat. Ezek akril alapú bevonatok, amelyek száradás után teljesen oldhatatlanok. Igaz ugyan, hogy a filmréteg enyhén nagyobb nedvszívó képességű, ha tartós vízhatásnak van kitéve, másfelől azonban aránylag alacsony diffúziós ellenállású a vízpárákkal szemben, és környezetbarát. A jelenlegi cseh piacon kapható legjobb termék a továbbfejlesztett SANAKRYL PUR-TOP. Az anyagok nem megfelelő kombinációja, a műszaki paraméterek be nem tartása azonban okozhat könnyebb vagy akár súlyosabb hibákat is. Ezekről a következő részben lesz szó.
